 |
|
 |
|
B�rt�n
Sittre vágtak néhány évre, tévedtem nagyon
Fiú vagyok-e vagy lány, már magam sem tudom
Sittre vágtak néhány évre, tévedtem nagyon
Fiú vagyok-e vagy lány, már magam sem tudom
Már magam sem tudom, már magam sem tudom...
Sittre vágtak néhány évre, tévedtem nagyon
Fiú vagyok-e vagy lány már magam, már magam sem tudom
A gyengén a rossz nem segít, az erõset csak emeli
Láthatatlan bilincseit az élet rám teszi
Megfagyott a lelkem
Nincs már olyan ember
Ki felmelegít engem
Látóknak a sötétrõl beszélni végképp nem lehet
Minden újabb próbálkozástól, óh, csak fáradtabb leszek
De beszélek még velük, legyen bárhogy is
Akik a friss levegõt harapják, pedig a helyük itt lenne, itt
Megfagyott a lelkem
Nincs már olyan ember
Ki felmelegít engem
Az enyészet útján...
Az enyészet útján...
Egy ítélet már végképp elég
A bélyeg végig elkísér
Az enyészet útján mindenki megég
Ember kérlek, te ne ítélj el!
Ezt megúszni ép ésszel, nem semmi feladat
Egy szál ruha, s az egyedüllét kemény, kemény iskola
Asszonyomat látom, ki másnak szeretõ
Emberen nem segíthet egy élõ, egy élõ temetõ
Megfagyott a lelkem
Nincs már olyan ember, óh
Ki felmelegít engem
Az enyészet útján...
Az enyészet útján...
Egy ítélet már végképp elég
A bélyeg végig elkísér
Az enyészet útján mindenki megég
Ember kérlek, te ne ítélj el!
Megfagyott, megfagyott a lelkem
Nincs már olyan ember, óh
Ki felmelegít engem
Az enyészet útján...
Az enyészet útján...
Egy ítélet már végképp elég
A bélyeg végig elkísér
Az enyészet útján mindenki megég
Ember kérlek, te ne ítélj!
Egy ítélet már végképp elég
A bélyeg végig elkísér
Az enyészet útján mindenki megég
Ember kérlek, te ne ítélj el!
|
|
|
 |
|
 |
 |
|
 |
|
Ember kérlek, te ne ítélj el!
Az enyészet útján mindenki megég
A bélyeg végig elkísér
Egy ítélet már végképp elég
Ember kérlek, te ne ítélj!
Az enyészet útján mindenki megég
A bélyeg végig elkísér
Egy ítélet már végképp elég
Az enyészet útján...
Az enyészet útján...
Ki felmelegít engem
Nincs már olyan ember, óh
Megfagyott, megfagyott a lelkem
Ember kérlek, te ne ítélj el!
Az enyészet útján mindenki megég
A bélyeg végig elkísér
Egy ítélet már végképp elég
Az enyészet útján...
Az enyészet útján...
Ki felmelegít engem
Nincs már olyan ember, óh
Megfagyott a lelkem
Emberen nem segíthet egy élõ, egy élõ temetõ
Asszonyomat látom, ki másnak szeretõ
Egy szál ruha, s az egyedüllét kemény, kemény iskola
Ezt megúszni ép ésszel, nem semmi feladat
Ember kérlek, te ne ítélj el!
Az enyészet útján mindenki megég
A bélyeg végig elkísér
Egy ítélet már végképp elég
Az enyészet útján...
Az enyészet útján...
Ki felmelegít engem
Nincs már olyan ember
Megfagyott a lelkem
Akik a friss levegõt harapják, pedig a helyük itt lenne, itt
De beszélek még velük, legyen bárhogy is
Minden újabb próbálkozástól, óh, csak fáradtabb leszek
Látóknak a sötétrõl beszélni végképp nem lehet
Ki felmelegít engem
Nincs már olyan ember
Megfagyott a lelkem
Láthatatlan bilincseit az élet rám teszi
A gyengén a rossz nem segít, az erõset csak emeli
Fiú vagyok-e vagy lány már magam, már magam sem tudom
Sittre vágtak néhány évre, tévedtem nagyon
Már magam sem tudom, már magam sem tudom...
Fiú vagyok-e vagy lány, már magam sem tudom
Sittre vágtak néhány évre, tévedtem nagyon
Fiú vagyok-e vagy lány, már magam sem tudom
Sittre vágtak néhány évre, tévedtem nagyon
|
|
|
 |
|
 |
 |
|
 |
|
BB�rt�n |
| �rt�n |
| �B�rt�n |
| v�rt�n |
| vB�rt�n |
| Bv�rt�n |
| g�rt�n |
| gB�rt�n |
| Bg�rt�n |
| n�rt�n |
| nB�rt�n |
|
Bn�rt�n |
| h�rt�n |
| hB�rt�n |
| Bh�rt�n |
| B��rt�n |
| B�rt�n |
| B��rt�n |
| B㶶rt�n |
| B�rt�n |
| B�r�t�n |
| B�rrt�n |
|
B�t�n |
| B�tr�n |
| B�dt�n |
| B�drt�n |
| B�rdt�n |
| B�4t�n |
| B�4rt�n |
| B�r4t�n |
| B�gt�n |
| B�grt�n |
| B�rgt�n |
|
B�tt�n |
| B�trt�n |
| B�rtt�n |
| B�5t�n |
| B�5rt�n |
| B�r5t�n |
| B�ft�n |
| B�frt�n |
| B�rft�n |
| B�et�n |
|
|
|
|
 |
|
 |
|
|